Az előző poszt az alapítványunk saját irodai kiskertjéről szólt, most pedig a kiskert adta ötletből lett valóságról fogunk írni. Idén nem magunknak (sajnos nincs kapacitásunk a saját kertet is vinni), hanem piaci alapon, egy rendezvényszervező cégnek, az Event And More-nak nyújtjuk az Ehető Irodát, mint szolgáltatást. De nem marad kihasználatlan a terület, mag- és palánta óvodát alakítunk ki belőle, mivel szeretnénk magokat fogni a későbbiekben. Szóval, a piaci alapon történő kertészkedés nyilvánvaló terhet is rak a vállunkra, hiszen már anyagi ellenszolgáltatás fejében vetünk, ültetünk, gondozunk, nem a saját kontónkra. Így annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a csalódás esélyét alaposan előkészítettük a projektet. Előadásokra, magbörzékre, szakmai tanácsadásra jártunk, tovább fejlesztettük eddigi kertészeti tudásunk, és új területeket is megismertünk a kertészkedésen belül. Szóval van miről írnunk, amit akár ti is hasznosnak véltek majd. Ennek a sorozatnak az első részét olvashatjátok ebben a bejegyzésben.

Terepfelmérés

Józan paraszti ésszel gondolkodva az első lépés, hogy megnézzük milyen az erkély adottsága, tájolása. Belóg egy hatalmas fa lombja, vagy betakarja egy másik épület? Meddig éri napfény az erkélyt? És egyáltalán mekkora, hogyan lehet a legjobban kihasználni a rendelkezésre álló teret? Mire használják? Meetingekre, relaxálni, vagy csak cigizni járnak ki? Sűrű a forgalom? A víz hogy lesz biztosítva a növények számára? Ezek mind olyan kérdések, amiket érdemes végiggondolni, mielőtt belevágunk, hogy ne érhessen csalódás bennünket a vetés után.

A két erkély közül a nagyobb, napos, déli fekvésű. A meetingek, nyári ebédek helyszíne.

Mi szerencsés helyzetben vagyunk, mivel a cég belvárosi irodája remek lehetőséget biztosít a kísérletezésre is két, teljesen eltérő fekvésű és alakú erkélyével. Az egyik majdnem tökéletesen déli tájolású, nyáron tűzi a Nap, nem elképzelhetetlen a 40 fok is egy-egy kánikulai délután. Itt már lehet sejteni, hogy a meleg- és fényigényes zöldségek, fűszernövények fogják jól érezni magukat. Pipa.

A másik, inkább dohányzóként használt erkély nyugati fekvésű, árnyékosabb, inkább délután süti a Nap. Ebből fakadóan ide mentát, ruccolát, mustársalátákat, ehető virágokat, árnyékot/félárnyékot jobban kedvelő növényeket terveztük be. A hosszú erkélykorlát, kb. 10-12 db 80 cm-es ládának tud helyet biztosítani, szóval lesz hova pakolni, örülünk. :)

A projekt egyik nyugati, hosszanti elhelyezkedésű erkélye sem marad kihasználatlanul

A terepfelmérés során levettük a méreteket, ahogy kell, hiszen tudnunk kell mennyi láda fér el, így tudunk a megfelelő mennyiségű palántáról gondoskodni. És akkor el is érkeztünk a balkonládák problematikus kérdésköréhez...

Mit, hogyan, mibe ültessünk, hogy teremjen is?

Még akár hihetnénk is, hogy a balkonláda kiválasztása nem igényel túl nagy megfontoltságot. Legyen szép, férjen el benne pár növény és csókolom. Pedig nagyon is sok múlik azon, hogy melyik típusú ládába mit teszünk. Főleg akkor, ha nem szándékozunk szintetikus vegyszereket használni. A hosszú, vékony "általános balkonládából" többféle is van. Úgy tartják, hogy egy 80-100 cm hosszú ládába 3 tő viszonylag kis tápanyagigényű növény kerülhet. Például körömvirág, metélőhagyma, büdöske, sarkantyúka, salátafélék, a menta, citromfű, stb.

A paradicsomnak, chilinek, kabakosoknak és néhány fűszernövénynek viszont nem elég az a térfogat, amit ezek a hosszú, keskeny balkonládák tudnak. Alájuk érdemes tövenként kb. 10-12 l űrtartalmú valamit rakni (kb. egy felmosó vödörre kell gondolni). Igen, nem egy kis cserépről van szó, de gondoljunk csak bele: a kipalántázott zöldségünk/fűszernövényünk egész évben abban az élettérben lesz, ezért ha neki jót, magunknak pedig bő termést akarunk, és nem akarunk egyáltalán (vagy csak ritkán) tápoldatozni, akkor legyünk velük jó fejek és adjuk meg számukra a megfelelő közeget a fejlődésre. Természetesen egy nagyobb, 30-40 literes dézsába tehetünk 2-3 tövet is.

Alkalmazzunk növénytársítást

Érdemes az egymás mellé ültetéskor a növénytársításokra is figyelni! Például kifejezetten ajánlott a büdöske és a sarkantyúka elhelyezése a balkonba, mert távol tartják a rovar kártevőket. A sarkantyúkának például azért jó helyet szorítani, mert "lehúzza" a levéltetveket a többi növényről.

Mentát és mángoldot csak úgy érdemes ültetni, ha más nincs mellette a földben, mert képesek elnyomni mindenkit maguk körül. A bazsalikom pedig amellett hogy rendkívül fagyérzékeny, imádja a paradicsom közelségét. Egy szó mint száz, érdemes a fűszernövényeket a zöldségekkel vegyesen társítva ültetni, amellett, hogy izgalmas kísérletek is kerekedhetnek belőle, a végeredmény pedig vegyszermentes, bioélelmiszer lesz. És ne feledjük, hogy a sokféle növény látványa pihenteti a monitor hideg fényén megfáradt dolgozók szemét is! :)

Készítsünk tervet

Nem kell megijedni a terv hallatán, de mindenképp jó kiindulási alapnak egy skicc/rajz, hogy mit hova szeretnénk. Természetesen nem kell szentírásnak venni (pláne, ha fenntartható módon, vegyszermentesen szeretnénk végigvinni az idényt). De egy ilyen terv elkészítése azért is jó, mert kiderülhetnek addig elsikkadt részletek is. A két erkélyre mi ezeket a terveket készítettük:

A következő részben különleges zöldség és fűszernövény magokról írunk, és a csíráztatással/palántaneveléssel kapcsolatban is osztunk meg praktikákat!

Ha hasznosnak találtad a cikkben olvasottakat, ne habozz oszd meg ismerőseiddel is és kövessetek minket facebook-on ITT! 

A kezdetek

Szóval az van, hogy tavaly csináltunk az irodánkban egy kertet, ami egész szépen működött. Nem kell nagy területre gondolni, egy kb. 40 négyzetméteres kis parcellán kezdtünk el mindenféle zöldséget termelni. Mivel az alapítványunk számos fenntarthatósági és környezetvédelmi projektben vett már részt, és többen is kertészkedtek már a csapatból korábban, ezért csak egy lépés volt már, hogy elindítsuk a saját kis irodai kertünket.

A kert, még művelés előtti állapota

Így ástuk fel 2 perc alatt a kis parcellát... :)

A gazdálkodás menete

Az alapvetések a következők voltak: Nem akartunk műtrágyázni és szintetikus növényvédőszereket használni. Így maradt a trágyázás és a megelőző növényvédelem (növénytársítások, biodiverzitás, permakultúrás fogások). Az érett szarvasmarhatrágya földbekeverése után, már készen állt a föld, hogy a tavaszi magok a földbe kerüljenek.

Tavaszi zöldségek vetése. Szélen a női munkatársaknak vett virágok kiültetve, mint méhcsalogatók.

Az egészben az a szép, hogy az irodában dolgozók mind végig tudták követni a növények fejlődését és be tudtak vonódni a zöldségtermesztés rejtelmeibe. Sőt a nálunk dolgozók gyerekei is szívesen segítetettek nekünk a növények gondozásában... :)

Sorkihúzás "kicsi" segítséggel :)

A paradicsomot, paprikát, kabakosokat, padlizsánt palántaként vásároltuk meg a bosnyák téri piacon, azokat májusban ültettük ki. Mivel se időnk, se energiánk nem volt arra, hogy folyamatosan karban tartsuk a kertet, ezért a lusta kertész módszerét alkalmaztuk, mulcsot használtunk a gazosodás elkerülésére.

10–15 cm laza mulcsot helyeztünk ki, amit a Rákospatak kaszálása után otthagyott széna adott.

A növények szépen fejlődtek, gyönyörű zölddé varázsolták a korábban kopár környezetet, teljesen benőtték a rendelkezésre álló teret. Ez persze annak is köszönhető, hogy a nyári nagy melegek idején rendszeresen locsoltuk a kertet, hiszen tudjuk: a megfelelő vízmennyiség nélkül nincs termés sem.

Így nézett ki augusztusban az irodai kiskert.

A növényvédelem terén csak egyetlen problémánk volt, a zöld vándorpoloska, mely a városi kiskertek kártevője. Nálunk a paprikát, de leginkább a paradicsomot támadta meg. Sajnos egyetlen módja van a megfékezésének a kiskerti biogazdálkodás keretein belül, ez pedig egyszerű: minél korábbi fejlődési fázisukban el kell kapnunk őket (érdemes a levelek fonákját figyelni, mert csomókba petéznek, így akár több tucat poloskát tudunk ártalmatlanná tenni egyszerre, persze csak, ha megtaláljuk őket…).

Összességében a tenyészidőszak alatt legalább 100 kg zöldséget sikerült megtermelnünk, amit a munkatársak vittek haza saját fogyasztásra.

Napi termés a csúcsidőszakban.

Vagy éppen kovászos uborkát készítettünk közösen, amolyan csapatépítő jelleggel.

A kertben termett uborkákból legalább egy tucatnyi kovászos uborkát is készítettünk, ilyen 5 literes üvegekben.

Az ehető iroda, mint a jövő irodai környezete?

Felbátorodtunk és készítettünk egy projekt tervet, hogyan lehetne zöldségeket és fűszernövényeket termelni irodákban. Az ötletünket licitre bocsátottuk az ország egyik neves civil aukcióján, a Civil Liciten, ahol meg is vásárolta egy rendezvényszervező cég, az Event and More. Az idén minden reményeink szerint nekik szépítjük meg és tesszük ehetővé az erkélyüket (az erről szóló posztsorozat első részét itt olvashatjátok).

A következő blogposztokban ennek a folyamatnak az állomásait mutatjuk be, a balkonkert megtervezésétől, a palántanevelésen keresztül a szüretelésig. Ha szeretnétek további képeket is látni a projektről lájkoljátok az Együtt Európáért Alapítvány facebook oldalát!