A kezdetek
Szóval az van, hogy tavaly csináltunk az irodánkban egy kertet, ami egész szépen működött. Nem kell nagy területre gondolni, egy kb. 40 négyzetméteres kis parcellán kezdtünk el mindenféle zöldséget termelni. Mivel az alapítványunk számos fenntarthatósági és környezetvédelmi projektben vett már részt, és többen is kertészkedtek már a csapatból korábban, ezért csak egy lépés volt már, hogy elindítsuk a saját kis irodai kertünket.
A kert, még művelés előtti állapota
Így ástuk fel 2 perc alatt a kis parcellát... :)
A gazdálkodás menete
Az alapvetések a következők voltak: Nem akartunk műtrágyázni és szintetikus növényvédőszereket használni. Így maradt a trágyázás és a megelőző növényvédelem (növénytársítások, biodiverzitás, permakultúrás fogások). Az érett szarvasmarhatrágya földbekeverése után, már készen állt a föld, hogy a tavaszi magok a földbe kerüljenek.
Tavaszi zöldségek vetése. Szélen a női munkatársaknak vett virágok kiültetve, mint méhcsalogatók.
Az egészben az a szép, hogy az irodában dolgozók mind végig tudták követni a növények fejlődését és be tudtak vonódni a zöldségtermesztés rejtelmeibe. Sőt a nálunk dolgozók gyerekei is szívesen segítetettek nekünk a növények gondozásában... :)
Sorkihúzás "kicsi" segítséggel :)
A paradicsomot, paprikát, kabakosokat, padlizsánt palántaként vásároltuk meg a bosnyák téri piacon, azokat májusban ültettük ki. Mivel se időnk, se energiánk nem volt arra, hogy folyamatosan karban tartsuk a kertet, ezért a lusta kertész módszerét alkalmaztuk, mulcsot használtunk a gazosodás elkerülésére.
10–15 cm laza mulcsot helyeztünk ki, amit a Rákospatak kaszálása után otthagyott széna adott.
A növények szépen fejlődtek, gyönyörű zölddé varázsolták a korábban kopár környezetet, teljesen benőtték a rendelkezésre álló teret. Ez persze annak is köszönhető, hogy a nyári nagy melegek idején rendszeresen locsoltuk a kertet, hiszen tudjuk: a megfelelő vízmennyiség nélkül nincs termés sem.
Így nézett ki augusztusban az irodai kiskert.
A növényvédelem terén csak egyetlen problémánk volt, a zöld vándorpoloska, mely a városi kiskertek kártevője. Nálunk a paprikát, de leginkább a paradicsomot támadta meg. Sajnos egyetlen módja van a megfékezésének a kiskerti biogazdálkodás keretein belül, ez pedig egyszerű: minél korábbi fejlődési fázisukban el kell kapnunk őket (érdemes a levelek fonákját figyelni, mert csomókba petéznek, így akár több tucat poloskát tudunk ártalmatlanná tenni egyszerre, persze csak, ha megtaláljuk őket…).
Összességében a tenyészidőszak alatt legalább 100 kg zöldséget sikerült megtermelnünk, amit a munkatársak vittek haza saját fogyasztásra.
Napi termés a csúcsidőszakban.
Vagy éppen kovászos uborkát készítettünk közösen, amolyan csapatépítő jelleggel.
A kertben termett uborkákból legalább egy tucatnyi kovászos uborkát is készítettünk, ilyen 5 literes üvegekben.
Az ehető iroda, mint a jövő irodai környezete?
Felbátorodtunk és készítettünk egy projekt tervet, hogyan lehetne zöldségeket és fűszernövényeket termelni irodákban. Az ötletünket licitre bocsátottuk az ország egyik neves civil aukcióján, a Civil Liciten, ahol meg is vásárolta egy rendezvényszervező cég, az Event and More. Az idén minden reményeink szerint nekik szépítjük meg és tesszük ehetővé az erkélyüket (az erről szóló posztsorozat első részét itt olvashatjátok).
A következő blogposztokban ennek a folyamatnak az állomásait mutatjuk be, a balkonkert megtervezésétől, a palántanevelésen keresztül a szüretelésig. Ha szeretnétek további képeket is látni a projektről lájkoljátok az Együtt Európáért Alapítvány facebook oldalát!